Ez a mai nap is eltelt. Vettünk egy asztalt a nappaliba, természetesen a színe nem passzolt a nappali bútorhoz. Ilyenkor a fél ezermester beszerzi az általa megfelelőnek ítélt festéket (lazúrt) és buzgó imádkozás mellett rákeni a vadiúj bútorra. Jelentem, sikerült, a szín majdnem tökéletes, de ha tökéletes lenne, mi lenne benne a szép? A mosolyom aztán lehervadt azon ötlet nyomán, hogy a beltéri ajtók svédvörös színezését távolítsuk el, és hasonló (dió) színre fessük át. Szerény számításaim szerint, és az összes barkács szerszámom bevetése mellett is pár hónapra megvan az elfoglaltságom.
De a design az design, nincs mese. Azért megnézem holnap, hogy a jó öreg festékmarónak (kromofág) van e már 21. századi vetélytársa. ( megnéztem a neten, jelentem van)
A megpróbáltatásoknak nincs vége,a nappaliba beállított kandalló tűztérbetét kötbefalazása is terítékre került. Nagy nehezen megtaláltam a kialakítást, hétvégén annak is nekifogok.
